A most következő mondatokat elsősorban a Budapest-Nyíregyháza[-Kisvárda]-Záhony vonalon közlekedő kollégák érthetik meg igazán. Illetve, nagyon elképzelhetőnek tartom, hogy Magyarország egyéb vasútvonalán is hasonló megállapításokat lehetne tenni, de azokon nem járok olyan gyakran, mint az előbb említetten.

Létezik egy jelenség, amely szerintem minden valószínűséggel az 1960-as, 70-es évek idején igen népszerű tervgazdálkodásból maradt ránk. Hírmondóként. Hírmondóul. Vannak építmények, amelyek meghatározták az államszocializmus időszakát. A betonépítészet puritán megjelenítése, a plasztikus, a pofátokba basszuk stílust persze <ilyen lerokkant évtizedes gazdasági feltételek mellett meg pláne> nehéz levetkőzni. Az épületek maradtak. Punktum!

Van pár ilyen struktúra, amelyek közül most <nem a víztornyokról, még csak nem is a vasúti infrastruktúra épületeiről, hanem> a gabona silókra kellene pár szót váltanunk. A magyar gabonatermesztés évszázados, majd’ egy évezredes hagyomány a Kárpát-medencében. Kiváló talajadottságok <agráros cimbijeim megmondják>. Európa éléskamrája, így hívtak minket Lengyelországgal együtt a kora-újkorban, meg még utána is. Sokáig. Ez nem volt kérdés, főleg, hogy a geológiai felmérések szerint az itteni termőtalaj a világ legjobb minőségű 2 százalékába tartozik. Fíldánk májn gotte!!!

Termelünk hát [talán], [az viszont biztos, hogy] sokat termeltünk, persze manapság nem láttam megnevezésként feltüntetve a magyar lisztek oldalán, hogy ’médin Nagykunság’, ami ugyebár helyi viszonylatban is legpöpecebb vidék volt danán. Kisalföldi, kiskunsági az van. Nagykunság: NO! Kiírták magukat a gabonatermelés kézikönyvéből? Fontos kérdés, nem tudom a választ. A lényeg azonban, hogy a gabonasilók maradtak. Szép nagyok, sok mérő búza fér el bennük. Az 1980-as, és talán az 1990-es években tele is voltak. Szépen megrakva fennen hirdették, tékitízi, egy nukleár holokauszt után is lenne egy ideig kenyér, ne féljetek!

Gyerekkoromban csak ámultam nagyságukon, és arra gondoltam, Dagobert bácsi biztos egy ilyen silót bérelt ki, hogy irdatlan mennyiségű fémpénzében ússzon.

De a kedvenc sztorim a szocialista tervezésben leledzik. Sosem értettem, miért néz ki mindegyik ugyanúgy. Illetve miért 6×3 darab silóból áll egy komplexum. Aztán, mikor értelmeztem is, amit olvasok, feldolgozva a szó és a mögötte rejlő jelentés, jelenttetés tartalmát, megfejtettem a titkukat. A terménycsalád összefoglaló neve ugyanis <GABONA> magyarul éppen hat betű. A szó elválasztva pedig 3 szótagból áll. És láss csodát, hát nem ezért? Mindegyik silón ott virít a felirat: gabona. Elől, oldalt. Mindenhol. Hirdeti a szocializmus <a rendszer> biztonságát. Ne izguljatok emberek, a párt vigyáz rátok: GABONA! <George Orwell R.I.P.>

Köszönjük. Hol a <nagykunsági> gabona?