Bokrok, fák, ritmikus ütemben suhannak el arcom mellett. Ki tudja hány ezerszer tettem már meg ezt az utat. Karcag, Kisújszállás. Könnyen ring alattunk a sínpálya. A Tisza, kecsesen hömpölyög. Nincsenek zabos hullámok, nincs huncutul játszó örvény. Csak az eső zongorázik a…

Egy hónappal ezelőtt morális borgőzfelhőbe burkolva fulladoztam az áprilisi hűs tavasz első napjaiban. Ideális pillanat az elpárolgásra. Kellemes rozésavanyú lével lemártott bőröm végül nem kapott levegőt, és az egyszerű felszíni szövettakarón át lélegző kétéltű…