Alvatlansági problémák. [Insomnia] Néhány napja kínoznak, talán a telihold törli beléd a képét mostanában. Csak vigyorog, ott imbolyog az égbolton éjjelenként, miközben minden hiányzik. Az elmúlt évtized és az érintések. Hogy embernek érezd magad, s nem folyton a társadalomba vetett hited bukásának íze üljön ki a szád szegletére. Hogy van miért kinyitni a szemhéjad, hogy van miért letörölni a csipád. Hogy a borostádat ne smirglipapírként kezeld.

    ...töredék...

    Néma a vers:
    összetörve nyers
    lemondás lényem.

    Akol-világ, lázálom;
    perbe fogtak: sajnálom.

    Reszket a csend,
    perccé mered
    múlt, néma jelen.

    Szirom, mázoljunk eget;
    Csóvát, húztunk már eleget.

    A lét-forma nyílna,
    A tekergő test vézna.
 

Félhomályos szoba. Függöny helyett méregzöld építési nejlonborítás töri meg a fényt. Tarackokkal a szíved alatt így próbálsz meg végre hunyorogni. Tíz órakor már késő estének gondolod az időt, és arra ébredsz, hogy talán nem is itt kellene felkelned. Hiányzik a festék. A téglák komor várfalként ölelnek. Salétromot lélegeznek ki. Szívod. Fel sem ocsúdsz. Csak a habszivacs plafont nézed. Lambéria nélkül. Sóhaj. Levegővétel. Kilégzés.

[Újra ki kell hangsúlyozni: ellentétes mechanizmus szerint a bejegyzésekben szereplő személyek valósak, összevetni őket a képzelettel nemcsak káros és veszélyes, de törvénybe ütköző is - valaki dobjon meg egy cigivel...]